CSILLAGVÁR
BALATONSZENTGYÖRGY
Gyönyörű tavunk, a Balaton déli oldalán,
a Keszthely felé futó országút keresztezi ezt a kicsiny községet, dombok, szőlőhegyek, diófák és erdőkoszorúzta kukoricaföldek
mellett. A Balaton és a Marcali dombhát e festői találkozású pontján -
feltehetően eredetileg védhető, megerősített templomként (talán monostorként)
épített, később a hajdan oly fontos végvári kiserődláncolat egyik erősségeként
használt épület maradványait felhasználva - hozza létre az 1820-as években
Festetics László e tizenkét szögletű vadászlakot, amely több, mint 30,00 m mélységű,
saját kúttal rendelkezik.
A védművé
alakított állapot földszinti alaprajza és metszeti rekonstrukciója
A templom funkcióra történő utalást az
eredeti épület földszinti alaprajza és az alatta húzódó, a földszinttel
egybevágó, görögkereszt alaprajzú pince teszi valószínűvé: világi épületet nem
szokás - akkoriban nem is illik - görögkereszt alaprajzzal építeni. E forma
Magyarországon és Európában általánosan is, a szakrális épületek sajátja. A
görögkereszt sarkait egészítik ki később szimmetrikus, hegyes szögű
toldásokkal, így jön létre a jelenlegi, a világon egyedülálló, csillag
alaprajzú épület.
A Balaton szintje fölé mintegy 40,00 m
magasságra emelkedő domboldalon, hadászatilag jól védhető helyen épül e
templomból alakított apró erőd, amely mára már elpusztult, sarokbástyás
sáncaival, lőrés-szerű ablakaival és saját vízellátásának biztosításával oly jó
szolgálatot tesz a XVI.-XVII. sz.-beli, török elleni csatározások során a
Somogyországot védő magyar végvári vitézeknek. A sáncok területén a régészeti
feltárások favázas, tapasztott falú kunyhókból álló településmaradványt hoznak
a felszínre. Elképzelhető, hogy ezt a kis települést csak a csaták időszakában
használják lakóhelyként; nagy valószínűséggel Kanizsa török kézre kerülésekor
pusztul el.
Az épület maga
eredetileg fedélszék nélkül épített, lapos tetejű erősség, amelynek valaha
meg-volt, de a későbbiekben elbontott toronyszerkezete a maradványokból
biztosra vehető. Legendacsokrok mesélnek a kis erőd alagútrendszereiről, de
ezeknek nem akad nyomára a régészek ásója, mint ahogy betyárok elrejtéséről
szóló barlangoknak sem. Egy réges-régi, a vár mély kútjához fűződő helyi mende-monda
szerint öngyilkos-jelölt ifjú pár vetett volna véget életének itt, valamely
boldogtalan szerelem betetőzéseként: bús vőlegény és szomorú koszorúslány
regéje ez, amely rege valóságalapját azonban -szerencsére- nem bizonyítja semmi.
A földszinti terület a vár napi
életvitelére használt szintje: a torony alapvetően őrtoronyként és
védőbástyaként működik. A földszinten volt a nagy füstöskonyha és a katonák
szálláshelye. Ez az alapvető funkció a Festetics-féle átalakítást követően is
megmarad, kibővülve a nagyobb alapterület biztosította lehetőségekkel. Így megoldható volt fegyverszoba,
pihenőhelyiség, börtön, fonó és külön kapitányi szoba kialakítása is, már a
csillag formájú épületben.
Csillagvár bővített alaprajza
A földszint jelenleg kiállító-terem.
Panoptikum formájában kerül bemutatásra a vár- és környékbeli mindennapok
élete: lakomázó vitézek, plébánossal egyezkedő várkapitány, molnárlegény,
őrségben álló katonák, a konyhán főző asszonyok, vagy éppen fogat húzó falusi kovács
láthatóak kedvesen megformált, színes figurákkal ábrázolva a valójában nem
igazán idilli életforma eseményeit. A pincében „katonakiállítás”: időrendi
sorrendben felállított, 80 cm magas figurák mutatják be a korabeli katonai
viseletet a honfoglalás korától egészen az I. világháború uniformi-sáiig.
Láthatóak főúri viseletbe öltöztetett bábok is, lóháton, vagy gyalog, de a leginkább
dekoratív figurák a huszárok. A teljes magyar hadviselet 1200 éve vonul fel a
görögkereszt alaprajzú pincében…
Csillagvár
metszetvázlata
A vár történetét Móricz Béla és László
István kutatják föl: ez utóbbi a vár Kapitány-szobájában születik.
Termeiben - amelyek inkább csak szobák
- végvári témájú és gazdag helytörténeti kiállítások láthatóak, alkalmanként
harci játék-bemutatókkal.
(A Csillagváron kívül további helyi
történelmi érdekesség, hogy itt, a Balaton -a Lacus Pelso- mellett,
Balatonszentgyörgy-Fenékpuszta területén, egy régi, római-kori villában
születik meg Nagy Theodorik, a gótok császára, aki -Passuth László szavaival-
Ravennában temette Rómát...)
„Csillagvár távol
van…” énekli Koncz Zsuzsa egyik régebbi, kedves dalában - bár nem erről az
épületről énekel - de annyira távol azért még nincs: meglátogatása érdekes
kiruccanás múltunk e megőrződött csillagához.
